Erre gondolt: ?
A választómező megváltoztatása azonnal és automatikusan elindítja a rendezést.
46 találat
Facebook vs. erkölcs
Egyre többet hallunk arról, hogy a közösségi médiák függőséghez vezetnek, károsan hatnak a felhasználókra és nem csak azáltal, hogy a felnőtteket véleménybuborékban tartják a kiajánló algoritmusokkal, de a kiskorúak személyiségfejlődését is negatívan befolyásolják. Politikusok panaszkodnak a közösségi platformok véleményformáló káros hatásáról, az Európai Unió pedig mederbe próbálja terelni a platformok szabályozását.
Donald Trump és a Twitter: Egy furcsa kapcsolat vége, egy új korszak kezdete
Mára vitathatatlan állítás (talán már közhely) hogy a nyilvánosság legfontosabb fóruma az internet, ezen belül is főként a közösségi média lett. Az élet szinte minden területén hatalmas változást hozott ez az újfajta „digitális forradalom”, ezen változások előidézői, katalizátorai és „felügyelői” pedig azon globális tech-vállalatok, melyek termékeit nap mint nap több milliárd ember használja világszerte. A Google, a Facebook, a Twitter vagy az Amazon azok, akik meghatározzák, hogy az átlagos internethasználó milyen információt kap, azokat hogyan láthatja és milyen üzenetek érhetik őt el. Másképpen mondva ezek azok a vállalatok, akiken keresztül a legtöbb ember használja az internetet, vagyis ők azok a kapuőrök, akik az átlagfelhasználó számára a tartalomhozzáférés szinte kizárólagos letéteményesei. Ezen hatalom legfrissebb és egyben legsúlyosabb példája, hogy szuverén döntésükkel az éppen regnáló amerikai elnököt is elhallgattathatják.
A Facebook két arca
A Facebook ma egyike a talán leginkább megosztó közösségi szolgáltatásoknak. Csupán az elmúlt egy évben – gondolva a Cambridge Analytica adathalászati botrányára, vagy a napokban kirobbanó nézettségi manipulációra – számos olyan eset látott napvilágot, ami felvetette a piaci szereplővel szembeni keményebb fellépés gondolatát. Ennek eredményeként számos eljárás indult az elmúlt hónapokban a közösségi média szolgáltatóval szemben, ami nagyobb részt a Facebook kiterjedt adatgyűjtését és a nem megfelelő biztonsági intézkedéseinek számon kérését célozta.
Minden privát ami nem nyilvános?
Újabb kellemetlenség ütötte fel a fejét a Facebook háza táján. A napokban robbant a hír, miszerint egy fejlesztés közben fellépő hiba miatt a legjelentősebb közösségi oldal magától átállította 14 millió felhasználó új posztjainál a javasolt alapbeállítást úgy, hogy az átállítás nélkül automatikusan nyilvános legyen. Ennek következtében közel egy hétig a figyelmetlen posztolók úgy osztották meg teljes nyilvánossággal a tartalmaikat, hogy azt eredetileg ismerősi körüknek vagy egy meghatározott csoportnak szánták. A Facebook a hibát ugyan elhárította, de a feszhasználók a sérelmezik magánszférájuk megsértését. De beszéltünk-e privacy sérelemről, ha csupán posztjaink nyilvánosságának mértékével van probléma?
Hatályos az Európai Unió új adatvédelmi szabályozása (GDPR)
Május 25-e óta az Európai Unióban szigorúbb és mindenekelőtt egységesebb az adatvédelmi szabályozás (General Data Protection Regulation – GDPR). A fogyasztóvédők azt várják az új szabályozástól, hogy az olyan hatalmas mennyiségű személyes adatot kezelő nemzetközi vállalatokkal szemben mint amilyen a Facebook, a Google, az Amazon stb. szigorúbb eszközökkel lehet majd fellépni. Eddig a nemzeti hatóságok lehetőségei igen korlátozottak voltak, hogy az ilyen internetes óriásokat adatkezelési gyakorlatuk megváltoztatására ösztönözzék.
Mit tudtunk meg Mark Zuckerberg meghallgatásából?
Mark Zuckerbeg, a Facebook alapítója és elnök-vezérigazgatója kedden és szerdán az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa és Kongresszusa előtti meghallgatáson vett részt. A képviselők összesen több mint 15 órán át faggatták a Facebook elsőszámú vezetőjét főként a nemrég kirobbant Cambridge Analytica botránnyal kapcsolatban, lássuk milyen fontosabb új információkra derült fény.
Meg kell-e lepődnünk a Facebook adatkezelési botrányán?
Az elmúlt napokban külföldi és magyar nyelvű hírek tömege jelent meg a Cambridge Analytica és a Facebook részvételével kirobbanó botrányról. Ezek mindegyike a Facebook olyan mértékű népszerűség-csökkenését prognosztizálja, mely – a médiavisszhangok szerint – még Mark Zuckerberg politikai terveit is lenullázza. Kérdés azonban, hogy valóban példaértékű megrendülésről beszélhetünk-e, illetve, hogy valóban ez az első kiemelkedő eset, ahol egy online óriásvállalat mulasztása, vagy vélhetően „csalárd”adatgazdálkodása terítékre kerül?
Németország megvétózta a WhatsApp legújabb adatkezelési gyakorlatát
A Hamburgi Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság biztosa 2016 szeptemberében megvétózta a Facebook által megvásárolt WhatsApp telefonos alkalmazás adatkezelési módosításait. A kommunikációs programot még 2014-ben vásárolta meg a közösségi oldal, mely a jelenleg prosperáló internetes vállalatok közül talán a legnagyobb adatkezelő. A Biztos hivatalának közleménye szerint a Facebook körülbelül 35 millió felhasználó adatait és telefonszámát gyűjti össze új adatkezelési szabályzata segítségével. A felhasználó feltételeket tartalmazó szabályzat, ugyanakkor jogszerűtlen gyakorlatot követ.
Összefogás az online gyűlöletbeszéd ellen
Az Európai Bizottság, a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft közösen vállalnak kötelezettséget az online gyűlöletbeszéd felszámolására és a gyűlöletkeltő tartalmak eltávolítására. Példaértékű összefogás, várva várt együttműködés.
Gyors üzenetek és web 2.0 a politika szolgálatában
A közösségi média és a gyors üzenetek előnyeit hamar felfedezte magának az internet népe: a tudatos állampolgárok körében a virtuális felületek egyre inkább felváltják a kocsmai politizálást. A Facebook, Messenger, Skype és társai mind a XXI. század forradalmárai, mind pedig a politikusok kedvelt „fegyverévé” vált. Legutóbb éppen Recep Tayyip Erdoğan használta a FaceTime-ot arra, hogy egy élő televíziós közvetítésen keresztül szólítsa meg híveit.